Imasuli

Mese a gyermekekről

2010. június 6. 14:01 / Jakab

Gyermekeim, egy mese. Jó Uram, te csodálatos sorsa méltattál, hogy 4-5 kis csodát bíztál rám és hites feleségemre! Magokat nevelünk, öntözünk, de nem mi növelünk.
Semmiből nőnek valamivé, senkiből valakivé. Vagy Valakivé? Igen, elvben tudom, hogy szenteket kell belőlük nevelnem. Pedig eredetileg szentként jöttek a világra. Morbid, de ha nem lenne az, meg kellene ölnöm őket születésük után, így csak én kárhoznék el, ők garantáltan a mennybe kerülnének. De ez még viccből leírni is bűn, bocsáss meg. (A professzorom azt mondta egyszer maga elé: „egy jó poénért eladnánk a lelkünket is...")

Nem fogod, hiszen mennyivel több nagyobb bűnöm van, s azokért sem adtad! Fiad vére által nem adtad. Őáltala, aki az egyetlen közöttünk, aki sosem volt morbid. Nem ölt szóval. Pedig ha valaki megtehette volna, hát Ő bizony... Amikor azt mondta, én vagyok, a főpap szolgái a földre estek a hangjától. Nem kiabált, mint én a gyerekekkel, csak a leghétköznapibbat mondta: Én vagyok.
Nem akart morbid lenni. Csak meghalt. Pedig Ő élet volt. Ő volt az élet.

A gyerekeimben bontakozik az élet, s nekem megadtad, hogy láthatom. Sőt! Részt adtál nekem az életben. Mivel magaddal egyenrangúnak tartasz, hihetetlenül nehéz részt adtál.

Egyfelől bontakoztassam ki belőlük azt a csodálatos csírát - szárat - törzset - virágot - gyümölcsöt, amit nem láttál meg az elátkozott fügefán. Hihetetlenül nagy átalakítás!

Másfelől tartsam meg őket szentnek, hogy olyanok maradjanak, mint a gyerekek. Hihetetlen be nem avatkozás...

Ments meg engem, emelj fel, mint Mátyás az okos asszonyt: hogy CSAK a Te kegyelmedből dolgozzak! De abból aztán nagyon!

Mert Tenélküled nem fog menni!!! Kérlek, adj száz pontot*, mert én egyet sem tudok gyűjteni!

Ámen.

 

* Egy ember a mennyország küszöbére kerül. Szent Péter leül vele szemben:
- Kicsit modernizáltuk az eljárást, 100 pontot kell gyűjteni, tudod, mint a tévés vetélkedőkben.
- Rendben, értem. Kezdhetjük!
- Szerinted mivel lehet pontot gyűjteni?
- Hát, tízparancsolat?
- Remek!
- Nos, sosem paráználkodtam. Volt egy feleségem, vele éltem le az életem, hűségben. 5 évig udvaroltam neki, azalatt csak a kezét fogtam meg. Semmilyen tiltott fogamzásgátlást nem követtünk el, 12 gyerekünk született...
- Rendben, ismerem a sztorit. Egy pont!
- Hmmm... Ja igen, mindig jártam misére, minden nap, nem csak vasárnaponként! Na jó, egyszer nagyon lázas voltam, akkor kimaradt egy hét, s háromszor el is késtem az Evangéliumról...
- OK, láttalak, ráadásul oda is figyeltél. Ez is egy fél pont!
- Másfél pont??? ... Hát akkor én itt biztosan nem fogok bemenni... Esetleg Isten kegyelméből...
- Rendben, 98,5 pont!

Cimkék: mese, gyermek

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás.

Szólj hozzá!

Név: (kötelező)

Ábra:

Ha van felhasználó neved, inkább jelentkezz be! Ha nincs, inkább regisztrálj!

Küldés

Leírás

„...s odaadom cserébe egyetlen földi értékem: személytelen világjobbító filozofálgatásom.”

Minden hétfőn.

Keresés

Keres

Cimkék

állatok (1), adni (1), ajánló (1), alázat (1), ószövetség (1), értelmiség (1), üldöztetés (1), bölcsesség (1), bűn (4), boldogság (1), cigányok (1), erő (1), fájdalom (2), félelem (1), felelősség (1), gonosz (1), gyengeség (2), gyermek (2), hála (1), halál (3), hallani (1), harag (1), húsvét (2), hit (1), hitetlenség (1), ima (6), imasuli (1), káromlás (1), karácsony (1), kegyelem (1), kirekesztés (1), lélek (5), levegőoszlopok (2), meditáció (1), megbocsátás (1), megtérés (1), mennyország (1), mese (1), miatyánk (1), nagyság (1), paradicsom (1), pogányság (1), rohanás (1), sátán (3), számmisztika (1), szentek (2), szentháromság (1), szentmise (2), szentség (1), szenvedés (2), szerencse (1), szeretet (1), tanítványok (1), túlvilág (1), teremtés (1), tisztítótűz (1), titok (1), tudás (1), világ (1)

Bejelentkezés

Felhasználó:

Jelszó:

Belépés Regisztráció

IGEN Cikkgyűjtő

Utolsó hozzászólások

  • Nincsenek hozzászólások.

© 2008-2019, IGEN