Imasuli

Az ember természete szerint hosszú és békés életre vágyik. Nagyböjt idején érdemes eltűnődni, számít-e a világi értelembe vett „békességesség" (azaz nyugalom) és a mérhető hosszúság. A nagyböjt a szemlélődés ideje, nem az okoskodásé. Nézzük hát, mit ír a Szentírás:

„Az igaz azonban, haljon meg bár idő előtt, nyugalomra talál. Mert a tisztes aggkort nem a hosszú élet adja, és nem az évek száma méri, inkább az ember bölcsessége az igazi ősz haj, s a szeplőtelen élet az igazi aggkor. Mivel kedvessé lett Isten előtt, szeretetet talált, és ő elvitte, mert bűnösök között töltötte életét, elragadta, hogy a gonoszság meg ne rontsa elméjét, s az álnokság meg ne tévessze lelkét. Mert a könnyelműség igézete homályba burkolja a jót, s a csapongó szenvedély megrontja az ártatlan szívet. Mivel hamar tökéletessé lett, hosszú időt töltött be. Mert lelke kedves volt Isten előtt, sietve kiragadta őt a gonoszság közepéből. A népek látták, de meg nem értették, és nem vették szívükre azt, hogy Isten kegyelme és irgalma vár szentjeire, és irgalmas látogatása választottjaira. Az igaz azonban, ha meghalt, megítéli az életben maradt gonoszokat, s a hamar tökéletessé lett ifjúkor a bűnös hosszú életét. Látják ugyanis a bölcsnek végét, de nem értik, mit rendelt felőle Isten, és miért helyezte őt az Úr biztonságba." Bölcs 4,7-17

Néhány példa, amely cáfolja a hosszabb élet = tökéletesebb élet felfogást: Lisieux-i Kis Szent Teréz 25 évet élt, s ezalatt megtett mindent, bár a világ szemében nem vitt végbe semmi különöset. Szent Johannát 12 éves korában látogatta meg először az Úr, 16 éves korában nyerte el a francia seregek főparancsnokságát, 18 éves korára pedig gyakorlatilag visszahódította Franciaországot, majd meghalt a máglyán. Szent Margitot királyi szülei hároméves korában adták át a domonkos nővéreknek, 12 éves korában tudva tett fogadalmat, 28 éves korában pedig egybekelt égi jegyesével. S hogy ne csak szenteket említsünk: Achilleus is a rövid, de dicsőséges életet választotta, s nem a tisztes, de lagymatag hosszút. Egyiküknek sem volt békés élete, mégis mindnyájan békére találtak.

Persze hosszú életű szenteket is találunk szép számban. Állhatatosnak lenni egy pillanatra vagy évtizedekig: mindkettő emberfelettien nehéz. Csak kegyelemből táplálkozhat. Az idő keveset számít.
„Hiszen egyikünk sem él önmagának, és egyikünk sem hal meg önmagának; amíg élünk, az Úrnak élünk, s ha meghalunk, az Úrnak halunk meg. Akár élünk tehát, akár halunk, az Úré vagyunk. Krisztus ugyanis azért halt meg és támadt fel, hogy a holtaknak is, az élőknek is Ura legyen. Miért ítéled meg hát testvéredet? És te miért veted meg testvéredet? Hiszen mindnyájan odaállunk majd Krisztus ítélőszéke elé. Mert írva van: ,,Élek én, mondja az Úr, minden térd meghajlik előttem, és minden nyelv magasztalja Istent'' [Iz 49,18; 45,23]. Így tehát mindegyikünk magáról ad majd számot Istennek." Róm 14,7-12

Jézus 3 évet tanított, s 33 évet élt. Ezalatt ért el mindent, ami összemérhetetlenül több és jobb, mint milliárdnyi hosszú emberélet megannyi gyümölcse.