Ez a világ Isten országa, Jézus és az írások többször is leszögezik. Két kérdést tehetünk fel jogosan. Egyfelől hogyan lehet Isten országa egy olyan világ, ahol a féktelen dőzsölés és milliók éhhalála „oly jól megfér" egymás mellett, ahol az erkölcstelenség és az Atya törvényei ellen való élet nem szégyellnivaló, hanem sikk és élőadásban tetszeleg, ahol még Jézus nevével a szájukon is gyilkolják egymást az emberek? Másfelől ha Isten országa a mi világunk, miért imádkozzuk nap mint nap: Jöjjön el a Te országod? Miért mondja a Fiúisten, hogy az ő országa nem evilágból való?
Nézzük egy kissé a tulajdon kérdését. Mikor állítom jogosan valamiről, hogy az én tulajdonom? Ha megvettem, vagy magam készítettem saját anyagaimból, nem megbízásból, hanem szabad és önálló döntésem alapján. Nos az anyagi világ, kövestől, növényestől, állatostól, emberestől teljesen ebbe a kategóriába tartozik. Teremtőnk alkotta a semmiből tökéletesre, az Ő tulajdona, az Ő országa. Legalábbis az volt eredetileg. Nos, elképzelhető-e, hogy ma már nem az övé, hanem mondjuk az embereké vagy a sátáné? Egy akarattal bíró tulajdon - pl. egy birka - elkóborolhat a gazdájától, s valaki más birtokába kerülhet. Az ember a jelek szerint igencsak elkóborlásra hajlamos, - ld. dőzsölés, erkölcstelenség, gyilkosság - tékozló fiúságának legelső megnyilvánulása az ősbűn, a felkiáltás: én már nem vagyok a Tiéd, a sajátom vagyok.
A paradicsomból, Isten valódi országából való kiűzetés tehát Isten országának tulajdonjog váltását eredményezte? Igen is, meg nem is. Igen, hiszen a mennyei béke helyére a viszály és a vesződség lépett, Isten színről-színre látását a hiábavalóság és a homályos Isten-sejtés vette át. Nem, mert a Végtelen Jóság mégsem hagyta, hogy teljesen ránk háruljon tudatos döntésünk minden terhe: időnként felüdülünk, tudunk magunk fölé emelkedni és jók lenni, szenteket kaptunk, s legfőképpen az Ő megváltó egy Fiát.
Olyan ez a világ, mint az elkóborolt és más nyájat talált birka, új gazdájáé is meg a régié is. Ha azonban a Régi, az örök Szőlőbirtokos eljön, az újnak vissza kell adnia jogos jussát. A Szőlőbirtokos mindenképpen eljön, ne felejtsük hát, hogy csak használatba kaptuk a világot. Ne szennyezzük el mérgekkel és szeretetlenséggel. Aki ezt nem feledi, az ismeri az igazságot, s a Föld sója. Nekünk „mindössze" jóhiszemű bérlőknek kell lennünk, s NEM mondanunk az őseredeti Tulajdonosnak: már nem a tiéd, nem te teremtetted, nem ismerünk, talán nem is vagy, oly régen láttunk. Akkor Ő sem fog ismerni minket, ha majd végleg eljön birtokába.
Mert eljön, s helyreállítja az Ő országát. Akkor ez mindenkinek nyilvánvaló lesz, de akik most is ezt hisszük és éljük, itt a Földön is az Ő országában vagyunk, bármit is mutassanak a klisék.
Cimkék: paradicsom, világ
„...s odaadom cserébe egyetlen földi értékem: személytelen világjobbító filozofálgatásom.”
Minden hétfőn.
állatok (1), adni (1), ajánló (1), alázat (1), ószövetség (1), értelmiség (1), üldöztetés (1), bölcsesség (1), bűn (4), boldogság (1), cigányok (1), erő (1), fájdalom (2), félelem (1), felelősség (1), gonosz (1), gyengeség (2), gyermek (2), hála (1), halál (3), hallani (1), harag (1), húsvét (2), hit (1), hitetlenség (1), ima (6), imasuli (1), káromlás (1), karácsony (1), kegyelem (1), kirekesztés (1), lélek (5), levegőoszlopok (2), meditáció (1), megbocsátás (1), megtérés (1), mennyország (1), mese (1), miatyánk (1), nagyság (1), paradicsom (1), pogányság (1), rohanás (1), sátán (3), számmisztika (1), szentek (2), szentháromság (1), szentmise (2), szentség (1), szenvedés (2), szerencse (1), szeretet (1), tanítványok (1), túlvilág (1), teremtés (1), tisztítótűz (1), titok (1), tudás (1), világ (1)
© 2008-2024, IGEN